Ashovertől indultunk, bemelegítésnek felmásztunk a Fabrick tetejére, szelet és zöldet szokni. Úgy tűnik, a tavasz első fuvallata itt már erősen érződik, de a kabát és a sok réteg ruha azért igencsak elkél még, de a napnak - ablak mögül szemlélve - már ereje van. :D
Sárgulnak már a rekettyések is, a nárciszokon pedig végig az úton le lehetett mérni, kb. milyen hideg tájakon járunk. Volt, ahol még a kis levelecskéiket is alig dugták még ki és volt, ahol már teljes pompájukban sárgállottak a napos kőfalak mentén a szélárnyékban.
Útközben többféle magashegységi és zegernyére szakosodott kérődző került nyáj méretekben utunkba: egyik a Highland cattle névre hallgató szőrös-boglyas tehén, aminek a borja igencsak fejet vakarva nézegettem: ilyen foltos színösszeállításban utoljára jakot láttam, és egyáltalán nem jellemző a skót felföldek loboncos jószágaira. Ha valaki tudja a megfejtést, ugyan írja már meg nekünk kommentben!
A hegyek-völgyek között kanyarogva bejártuk először Longnort, és visszafelé is erre vitt az utunk, egy kő-falucska a Peakben, ahol a pubot már tavaszi virágerdőbe öltöztették az első simogatóan meleg napsugarak. Na jó, némileg a tulajok is besegítettek az árvácskákkal... :)
Hollinsclough egy egyutcás falucska a két megye határához közel, ahol sétáltunk egyet, odafelé is rendes hegyeket látni már, kopár és harsogó zöld váltogatja itt egymást, mint sziklaborítás. Az egyik hegy tetején vidám fiatalok fotózták egyik társukat, akik a csúcson állva szabadság-szobrot játszott és éppen, hogy a szél nem lökte le a talapzatáról... Nem meglepően skót felföldre hajaz itt is a táj, és hasonló ecsettel is festették, úgyhogy igen lassan haladtunk, edzve a remélhetőleg idén nyáron végre bekövetkező skót körútra.
Fotók itt: Longnor és Hollinsclough
0 komment:
Megjegyzés küldése