Új helyen fog lőni és tán lakni is

A puskám kint éjszakázott a kocsiban, hogy még az utolsó hideg reggeleket kihasználva meg tudjam csinálni a 6-8 fok körüli teszt lövéseket, amik még hiányoztak a sorból. Ez egy átfogó tesztsorozat része, -2 foktól indultam és tegnap sikerült a kocsiban mint üvegházban 23 fokra felmelegített puskával is lőni. Ma reggel, éppen mikor már mindent levittem a kertbe, odajött a szomszéd vénasszony, hogy ne lőjek többet a kertjében és visszavonja az engedélyt. Kérdem, miért? Hát mert problémákat okoz. Hogy mégis mifélét, azt nem tudta megmondani (szerintem az igazi problémája az, hogy nem sikerült fél év alatt elüldöznie minket, mint az eddigi lakókat).

Főleg, mivel hogy ahonnan lövök, arra a kertrészre rá sem lát a házából, csak a tudat irritálja, hogy a kertjébe más is beteszi a lábát. A két piros pöttyből a bal oldali a mi házunk, a másik a szomszédasszonyé. Tiszta szerencse, hogy tegnap megcsináltam azt a 23 fokos tesztet is, mert ki tudja, hogy mikor és hol fogom tudni folytatni a gyakorlást. A dolog valamelyest előre látható volt, mivel az ősszel és télen nem sokat gyakoroltam, alig látott minket, és most, hogy tavasszal újra belekezdtem, hirtelen már nagyon zavarni kezdte.

Mindegy, lőni kell valahol, úgyhogy kocsiba vágtam magam és elmentem a legközelebbi farmra. Kihalt volt minden, de kicsit tébláboltam ott és éppen megláttam a gazdasszonyt hazafelé jönni, előadtam neki a helyzetet és hogy nem lehetne-e nála lőnöm. Meséltem neki a versenyekről, meg hogy milyen célokra szoktam lőni. Nekik is vannak potenciális céljaik: ugyanis haragszanak a szarkákra, amiért kifosztják más madarak fészkét, azt esetleg lőhetnék nekik. Megkérdezi a férjét és visszahív, ha mehet a dolog.

Aztán elmentem északnyugat felé, a Woodhead Farmra is, nekik sok földjük van a környéken és már régóta fontolgattam, hogy meg kellene őket kérdezni egy esetleges együttműködésről. Na, hát most el is mentem. A családot éppen nagy munkában találtam, egy tehén patáját tisztította az öreg farmer, az egyik fia régi ismerősként üdvözölt, ő húzott ki a hóból két évvel ezelőtt. Elmondtam, mit szeretnék, az öreg pedig nagyvonalú gesztussal körbemutatott, hogy itt körben a legtöbb föld az övé, egész le az erdősávig és majdnem el Handley-ig, és lőjek nyugodtan! Csak a gyalogutakra ügyeljek, és azt sem bánja, ha egy-két varjú vagy galamb is leesik véletlenül. Abban maradtunk, hogy holnap beugrom egy engedély nyomtatvánnyal, legyen valami papírom is a dologról, és aztán lőhetek szabadon.

Az alábbi térképen látható a két farm és nagyságrendileg bejelölve a hozzájuk tartozó területek, plusz az alsó sarokban a mi házunk és az eddigi belövőpályám.

Délután pedig elkezdtem kiadó házakat nézegetni a környéken ill. Ági kedvéért egészen le Leicesterig. Tudni kell ugyanis, hogy a házat annak idején azzal a feltétellel vettük ki, hogy lőhetünk a kertben, ez tehát gyakorlatilag a szóbeli megállapodásunk felrúgása.