Úgyhogy mentünk is tovább a kitűzött cél felé, és az orrom nem csalt meg most sem: amit a weben kinéztem az újabb 100 legszebb... közül, az a valóságban is bőven megérdemli a kitüntető címet.
Sajnos, ezt a turisták növekvő száma is bizonyította, de itt nem volt annyira elviselhetetlen a tömeg, mint Saint-Cirq-ben. Az is meglehet, hogy a 14-ét és a kölykök nyári szünetét kihasználva a fél ország most ment el nyaralni, mert tavaly, amikor hó elejére esett a spanyol OB, akkor fele ennyi néppel sem találkoztunk egyik úticélunknál sem.
Na de vissza a falucskába: a legrégebbi része egy dombtetőn fekszik, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a környékre szinte minden oldalról, a tavaly meglátogatott Chateau de Castelnaud is ott magasodik a távolban. Az egységes utcakép itt is alapértelmezett dolog, és az egy-két újabban épült ház is hűen követi a helyi hagyományokat mind méretben, mind anyaghasználatban, mint homlokzati tagoltságban. Így pár év alatt szépen beolvadnak a környezetükbe ezek is, és amint a növények is meghódítják őket, már senki nem mondja meg, mikori építésűek - pont ugyanúgy, ahogy a Cotswolds falvaiban alkalmunk volt látni.
A régi, román kori templom igazi ínyencfalat, az utca két háza között nyílik a bejárata, és nem sokkal magasodik azok fölé - a másik oldalról viszont ha a kilátás és az oltár engedné, egy meredélyről lehetne lenézni a tájra... Belül a régi stílusú, festett (és ahol teljességében restaurálták, ott már tiszta) kobaltkék, aranycsillagos mennyezet vár, ami alatt megpihenhetek és amit annyira nagyon szeretek ezekben az ősrégi szent helyekben.
És itt is meleget sugároznak a kövek: nem is tudom, hogyan csinálják, de soha nem fázom ezekben a templomokban, pedig a nyár derekához képest szokatlanul hűvös az idő egész utunkon....
0 komment:
Megjegyzés küldése