2011. július 20., szerda

Gerberoy

Picardiában mindössze két falu képviselteti magát a 100 legszebb... között, az idei francia körutunk utolsó állomása, Gerberoy mellett Parfondeval a másik.



Az egyik legtermészetesebb falucska minden túlzó elem, minden faxni nélkül, és mindössze annyival lopja be magát az ember szívébe, hogy olyan, mintha az ember nem is látogatóba jött volna ide, hanem időtlen idők óta itt lakna - legalábbis öt perc ott tartózkodás után ez az érzés kerített hatalmába, ahogy róttuk a téglával és macskakővel burkolt, egyenetlen, girbegurba kis utcácskákat.


Virágos előkertek, csöppnyi házikók és parcellák, itt-ott istállókból átalakított gazdasági- és lakóépületek; látszik rajta, hogy nem a turistákból élnek, hanem itt minden valódi, ez nem a kirakat, hanem a mindennapok... Talán ez az az érzés, amit a legjobban szeretek a 100 legszebb-típusú falvakban.


Felkaptattunk a templomdombra, a kései érkezés miatt sajnos a díszkertet, ami egy kúriát kerít körbe csak kívülről szemlélhettük meg. Az akkuk az utolsókat rúgták, fogytak a fények is, de még sikerült az uramnak pont annyi fotót készítenie ahhoz, hogy legyen mivel feleleveníteni azt a megfoghatatlan hangulatot, amivel ez a falucska várja a gyanútlanul odatévedő turistákat...

További fotók itt: Gerberoy

1 komment:

Vica írta... [válasz erre]

ez is nagyon nagyon:)

Megjegyzés küldése