2011. július 14., csütörtök

Plougrescant

Bretagne (vagy ahogy az angolok nevezik, Brittany) egyik legmarkánsabb partszakasza, a Côtes d'Armor egyik sarkában jártunk, és már kora reggel a tengerparton indítottunk:


A Sillon de Talbert -nek nevezett természeti képződmény egy tengerbe hosszan, félkörívben benyúló, természetvédelem alatt álló homokpad, ami az itt szokásos, sziklákkal tűzdelt partszakaszt öleli körbe, és egy világítótorony koronázza meg a legtávolabbi csücskében. Reggeli előtt ilyen helyen sétálva, az erős szél ellen még nyár közepe ide vagy oda, de kardigánnal és pulóverrel felfegyverkezve vágtunk neki, majd visszafelé lencsevégre került pár tonna hortenzia a szokásos hófehérre meszelt házak között, mintegy visszautalva Cornwall hasonló adottságú falucskáira...




Egyébként is megdöbbentő a helységnevek összecsengése; a kelta nyelvet itt is beszélték, ehhez kétség nem férhet. Összehasonlításnak elég a térképre pillantani és összevetni a következőket: Penvénan, Trélévern, Plougiel, Lanvollon, Keruhellan - Pentevan, Trenarren, Plourrian, Lansallos, Keverne.

Az első utunkba eső, már a helyi kőből épült, kedves kis falucskában álltunk meg, ahol nemzeti ünnep ide vagy oda, sikerült nyitva tartó pékséget, bagettet, valamint péksütit is találni, majd bevettük magunkat a felső emeletén időszakos fotókiállításnak is helyet adó turisztikai hivatalba, ahol éppen a part menti halászok életét dolgozták fel a századfordulótól napjainkig, ahogy régi technikákkal a hínárt aratják és hasonló, sosem látott dolgokat művelnek gereblyével és hálókkal felszerelkezve.


Net szerencsére volt, én meg addig összegyűjtöttem az idén már kimaradó, de jövőre mindenképpen megnézni valók teljes listáját, amit az ott heverő brosúrákban találtam, mire az uramnak mindent sikerült letölteni, a sürgős levelekre válaszolni. Velünk együtt söpörték ki a placcot mintegy fél órás délidei túlóra után és akkor is csak azért, mert végül késve bár, de észbe kaptam, hogy már rég be kellett volna zárniuk... =8-) Itt egyértelműen türelmes, turistáknak elég sok mindent elnéző, nyugis népek laknak. :D


Képek itt: Sillon de Talbert és Plougrescant

1 komment:

Senior45 írta... [válasz erre]

Nem véletlenek a nyelvi összefüggések, a helységnevek összecsengése stb. Mert miért is "Nagy" Nagy-Britannia? Azért, mert - tudomásom szerint - vele szemben, a Csatorna túlpartján a mai Bretagne volt anno a "Kis"-Britannia (magam is meglepődtem, amikor erről olvastam valamikor. Kérlek javíts ki, ha téves az információ).

Megjegyzés küldése